Írta: Ungárné Simon Barbara | Dátum: 2025. 06. 10.
Kortársaimhoz képest lemaradást tapasztaltak nálam az orvosok is és anyukámék is. Ezért jelenleg anya korai fejlesztésre, gyógytornára visz, apával pedig minden hétvégén úszni megyek - amit nagyon szeretek! Eddig talán még nem is olyan szembetűnő a különbség, egy nem beteg babához képest. Azon dolgozunk, hogy a lemaradás mértéke csökkenjen. A gyógytornász néni szerint most olyan dolgokat csinálok, mint egy 4,5-5,5 hónapos baba. Bár, én még nem tudom miért haladok lassabban, miért vagyok feszesebb, miért gyengébbek az izmaim - már nagyon szeretnék úgy mozogni és felfedezni a világot, mint a többiek.
Amiket jelenleg tudok csinálni:
2025. május vége
Már tudok a pocakomon feküdni és tartani magam, pedig nagyon nem szerettem ezt a pozíciót, sokáig nem is tudtam így időt tölteni, de most már kezdem megkedvelni.
Hasról hátra tudok fordulni és oldalra is, de hátról hasra még sajnos nem.
A játékokat még nem tudom biztosan megfogni, de ezt is sokat gyakoroljuk.
2025. július közepe
Júniusban valami nagyobb változás történt, mert elkezdtem a hátamról átfordulni a hasamra, anya szerint nagyon ügyesen. Azóta pörgök-forgok, így közlekedek a földön.
Kúszni még nem tudok, de a tornákon gyakoroljuk, hogy kell, és otthon is. Azt mondják a felnőttek, hogy 2 játékot kellene megfognom a két kezemmel, nem csak egyet, de még nem éreztem rá, mit szeretnének tőlem. Néha azért elkapom a ritmust, de ez még nem gyakori.